Te emlékszel az első önkielégítésedre? Írd meg nekünk!

Az első önkielégítésem inkább volt béna puncitaperolás mint valódi maszturbálás. Próbálok visszaemlékezni, de nem annyira megy. Azt sem tudom pontosan, hogy 13 vagy 14 éves voltam, és halványlila gőzöm sem volt, hogy egészen konkrétan, hogyan kell ezt csinálni, meg arról sem, hogy vannak-e erre szabályok, meg mit is kéne éreznem közben vagy a végén. Utána nagyon szégyelltem magam, pedig nem kaptam vallásos nevelést…

Egyetlen dologra emlékszem tűpontosan, hogy ez volt az a pillanat az életemben, amikor bedugtam egy vagy két ujjamat a puncimba, és amikor kihúztam kis fehér darabkák voltak rajta – emiatt a mondat miatt tettem a cikkre a 18 pluszos karikát – és kellett vagy 10-15 másodperc, mire leesett, hogy ez ott most bizony a szüzességem. Aztán elgondolkodtam rajta, hogy akkor most valami végzeteset tettem, és most akkor szűznek számítok-e, ha valójában még sosem szexeltem senkivel, de szűzhártyám már nincsen. Ebből később lett is konfliktus, életem első pasija megvádolt, hogy nem is vagyok már szűz, csak mondom…Na, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a mostani tudással a fejemben, sokkal-sokkal kevesebbet szégyenkeztem volna az életem során, mint amennyit szégyenkeztem.

Most már eléggé tudom, hogy nincsenek szabályok, és magaddal pláne azt csinálsz, amit akarsz. És minden ilyen cikkben leírom, hogy azt csinálsz magaddal, ami jólesik, csak nem a hetes buszon.

De miért is írom ezt a cikket? Mert arra gondoltam, hogy gyűjtök “első önkielégítésem” történeteket tanulságul, meg okítólag, hogy nem vagyunk egyformák, meg nem kell szégyellni, és hogy mindenki volt tapasztalatlan.

Szóval – természetesen diszkréten járok el, valódi neveket nem említek – küldjétek el a szexsuli@szexsuli.hu e-mail címre az első önkielégítésetek történetét röviden, vagy hosszan, ahogy jólesik.

 

Borítókép: Unsplash